Hány vendégmunkás dolgozik ma az országban? – És hányan vannak Nyugat-Dunántúlon?

A kormány nem segíti a tisztánlátást, és ennek meg is van az oka.

„A Fülöp-szigetekiek munkamoráljával és munkaminőségével messzemenően meg vannak elégedve a magyar munkáltatók, ezért különösen meg kell becsülnünk azokat a filippínó hölgyeket és urakat, akik Magyarországot választották második otthonuknak, éveket töltenek itt el fontos termelő ágazatbeli munkahelyeken, és egyre inkább a magas hozzáadott értékű tevékenységeket is ellátva” – mondta még a múlt héten Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, miután részt vett a Magyarország és a Fülöp-szigetek közötti gazdasági vegyes bizottsági ülésen.

Az államtitkár azt is elárulta, hogy lakosságarányosan Magyarország foglalkoztatja a legtöbb Fülöp-szigeteki vendégmunkást az egész Európai Unióban, és elsősorban azokban az ágazatokban van szükség rájuk, amelyekben nem áll rendelkezésre elegendő hazai munkaerő.

A vendégmunkás és bevándorlás kérdése nagyon nehéz téma.

Egyrészt azért, mert eleve át van itatva érzelmekkel – az ember már csak így van összerakva –, másrészt azért, mert a kormány tíz évvel ezelőtt politikai haszonszerzésből elkezdte mérgezni a közéletet a migránsos óriásplakátokkal és a civilizációs harcnak álcázott ellenségkép-építéssel.

Mára a hatalom tudathasadásos állapotba került:

• egyrészt a „migránsozás” még most is „szépen hoz a konyhára”,
• másrészt időközben tízezrével jelentek meg a vendégmunkások, akik sok szempontból valóban nem ugyanazok, mint a bevándorlók, más szempontból viszont mégiscsak ugyanazok.

Az elmúlt egy évtized arra jó volt, hogy nullára redukálja annak lehetőségét, hogy erről a kérdésről valóban értelmesen lehessen beszélni: tényeket felvonultatni, érveket egyeztetni és valamilyen konklúzióra jutni.

Azt nagyon kevesen vitatják, hogy Európának szüksége van a külső munkaerőre – a népesség fogyása és a társadalom elöregedése miatt.

Az utóbbi években lehetőségem volt több cégvezetővel beszélni, és valóban az a kép alakult ki bennem, hogy vendégmunkások nélkül szinte lehetetlen lenne működtetni a gazdaságot. Hogy aztán egy-egy cég mennyire él ezzel a kétélű lehetőséggel, az izgalmas, de más kérdés.

A vendégmunkások ugyanazt a bért kapják, mint a magyarok – a vita nem is ezen van –, hanem azon, hogy olyan juttatásokat is kapnak (például lakhatás), amelyeket a hazaiak nem. Ezt sokan igazságtalannak tartják, mondván: összességében a vendégmunkásoknak kedvez a rendszer.

Ugyanakkor beszélgetéseim alapján inkább a magyar dolgozók és a menedzsment között alakultak ki feszültségek, nem a külföldiek és a magyarok között.

„Az elmúlt hetekben felhívtam több szombathelyi üzemet, hogy milyen munkalehetőségek vannak a termelésben. Nekem úgy tűnt, hogy ahol vendégmunkások vannak, kevesebbet fizetnek” – mondta egyik ismerősöm. Az igazságtartalmát nem tudtam ellenőrizni, de nem tartom kizártnak.

Keveset beszélünk arról – és nem láttam még erről érdemi elemzést –, hogy a vendégmunkások jelenléte mennyire nyomja le a hazai béreket. Ez egyrészt jó a vállalatoknak, másrészt nagyon nem jó a magyar alkalmazottaknak.

Szóval lenne mit megbeszélnünk értelmesen, de azt hiszem, ez a hajó már elment, és ahogy elnézem az aktuális közéleti témákat, olyan messzire ment, hogy már a vitorla teteje sem látszik.

Az utóbbi időben próbáltam tájékozódni a témában, de falakba ütköztem. Korábban a cégek viszonylag közlékenyek voltak, de újabban bezárkóztak – akárcsak a hatóságok és intézmények.

Levelet írtam a vendégmunkásokat foglalkoztató legnagyobb Vas megyei cégeknek. Néma csend. Egyedül a Flex válaszolt, hogy nem kívánnak nyilatkozni a munkavállalók összetételéről, mert ez üzleti titok. Ezt el tudom fogadni.

Hogy mennyire kényes kérdésről van szó, jelzi, hogy az állami hatóságok és szervezetek sem válaszoltak olyan egyszerű kérdésekre, mint hogy jelenleg hány vendégmunkás tartózkodik Vas megyében, milyen nemzetiségűek és hogyan változott a létszám az elmúlt években.

Mi végre ez a titkolózás? Komolyan kérdezem.

Ausztriában például abszolút nyilvános, hogy mely országból hány munkavállalót foglalkoztatnak az egyes tartományokban, sőt még az is, hogy milyen munkakörökben.

A KSH oldalán több adat is előbányászható, amelyekből össze lehet rakni ezt-azt:

• Jelenleg kb. 255 ezer külföldi állampolgár tartózkodik Magyarországon.
• Ebből 100 ezer körül van a „kereső tevékenység céljából” itt tartózkodók (az én értelmezésemben: vendégmunkások) létszáma.
• Nagyon megugrott az ázsiai országokból érkezők száma.
• Masszív emelkedés látható az afrikaiak számában is.
• Országos szinten stagnál, Nyugat-Dunántúlon pedig csökken a vendégmunkások száma.

Ez utóbbi nem biztos, hogy jó jel, de ahogy feljebb írtam, elment a hajó, hogy erről érdemben beszéljünk.

Egyébként ezeket a számokat még nem láttam máshol.