Mikor és miből épülhetnek Zalaegerszegen és Kőszegen gyorsforgalmi utak?

A választási kampányokban nemcsak az indulatok szabadulnak el, de a politikusok ígérgetési kedve is. Nézzünk meg néhány nyugat-dunántúli példát!

„Az nem úgy van, hogy gyere ide, zsemle, megeszlek. Először meg kell sütni, aztán valakinek el kell menni érte a boltba, ki kell fizetnie, aztán hazahozni.”

Még egyik középiskolás szakmai tanáromnak volt ez a szava járása, amit már akkor nagyon béna hasonlatnak találtuk, de most mégis ez jutott eszembe a nyugat-dunántúli gyorsforgalmi utas bejelentések kapcsán.

• November végén Lázár János miniszter rukkolt elő azzal, hogy Zalaegerszeg két gyorsforgalmi utat is kap: egyet Körmend és Szombathely irányába, egyet pedig Nagykanizsára.

• Néhány nappal ezelőtt pedig Gulyás Gergely a Kormányinfón jelentette be – isten tudja, hányadszorra –, hogy megépül a Szombathely–Kőszeg gyorsforgalmi és a Szombathely–Körmend gyorsforgalmi út.

Tudjuk, hogy a politikus már csak olyan, hogy ígérget, a választó meg olyan, hogy szeret hinni az ígéretekben, különösen, ha a számára szimpatikus politikai oldalról érkeznek.

De most legyünk pozitívak, tegyük fel, hogy a fent idézett miniszterek komolyan gondolták, amit mondtak, választás ide vagy oda, tényleg szeretnének Nyugat-Dunántúlon gyorsforgalmi utakat építeni.

• De mennyi időbe telik, amíg megvalósulhatnak az ígéretek?

• És honnan lesz minderre pénz, ha láthatóan az államkassza üresen kong, az uniós pénzek pedig valamiért nem kellenek?

Az autópálya-építés nemcsak drága, de roppant időigényes folyamat. Az nem úgy van, hogy a politikus hirtelen felindulásból bejelent valamit, másnap pedig megjelennek a dózerek, aztán kis aszfaltozás, és máris lehet vágni a nemzeti szalagot.

Ha 10 év alatt megvalósul egy új gyorsforgalmi út, az már igen jónak számít, jellemzőbb, hogy évtizedekbe kerül, amíg az ötletből eljutnak a megvalósulásig.

Mekkora macera autópályát építeni?

Nem sorolom fel részletesen az összes szakaszt, csak ízelítőül néhány fontos állomást:

1. Stratégiai szint. „Jó lenne ide egy autópálya” – mondja egy politikus, amivel általában egyetértenek a választók, annál is inkább, mert leginkább az ő akaratukat tükrözi. Nem árt, ha ez összecseng az országos és az európai elképzelésekkel. De ezen a szinten még vígan lehet ötletelni.
2. Előkészítő tanulmányok. Nekiállnak számolni, hogy tényleg megéri-e arrafelé autópályát építeni, milyen gazdasági és társadalmi hatásai lesznek, elkészülnek a nyomvonalváltozatok.
3. Környezeti vizsgálatok.
4. A nyomvonal kijelölése és engedélyeztetése. (Hol lesznek pihenők, hidak, felüljárók stb.)
5. Területszerzés. Az autópályák gyakran korábbi magánterületeken mennek keresztül, amelyeket az államnak meg kell vásárolnia stb.
6. Kiviteli tervek elkészítése. Részletes műszaki megoldások, pontos költségvetés.
7. Maga az építés.
8. Próbaüzem, hiánypótlások, átadás.

És akkor még nem is beszéltünk a tervezési és kivitelezési közbeszerzési eljárások kiírásáról, azok esetleges sikertelenségéről, a kisajátítási nehézségekről, a jogorvoslati eljárásokról és a folyamatot megakasztó egyéb tényezőkről.

Tehát mikor lesz Zalaegerszegen gyorsforgalmi út?

Lehetetlen megmondani.

Aki kíváncsi az előzményekre, annak ajánlom Balaicz Zoltán 2025 nyarán írt Facebook-bejegyzését.

A város polgármestere nemcsak a zalaegerszegi autópálya-építés fél évszázados toporgását mutatja be, hanem azt is levezeti, hogy miért elhibázott ötlet a Zalaegerszeg–Balaton irányában haladó M76 helyett a Zalaegerszeg–Nagykanizsa út fejlesztése. És történetesen pont ez utóbbit jelentette be november végén Lázár János, arra hivatkozva, hogy az M76-tal környezeti károkat okoznának a Kis-Balatonon. Balaicz szerint erre könnyen lehetnének alternatív megoldások, Nagykanizsa felé pedig amúgy is észszerűtlen gyorsforgalmi utat építeni. De úgy látszik, a minisztériumban jobban tudják.

Mindez azt jelzi, hogy igencsak nagyvonalúan kezelték a gazdasági-társadalmi számításokat, és nem egészen világos, mi szól a nagykanizsai irány mellett. (Ráadásul közben elkészült az M76-os 20 százaléka.)

A polgármester bejegyzése alapján egyelőre a nyomvonal sincs meg Nagykanizsa irányába. Ha a tervezés 2026-ban elkezdődne, 2029-re lennének engedélyes kiviteli tervek, 2030-ban lefolyna a közbeszerzési eljárás, és legjobb esetben 2031-ben kezdődnének el a kivitelezési munkálatok. Ez azt jelenti, hogy ha minden jól megy, 2035 körül avathatnák fel az utat.

Valamivel előnyösebb helyzetben van a Zalaegerszeg–Körmend szakasz. Nemcsak azért, mert ott már legalább azon nem kell vitatkozni, hogy szükség van-e rá egyáltalán, hanem mert már megvan a nyomvonal, sőt a környezetvédelmi engedély is. A következő településeket érintené: Bagod, Döbörhegy, Döröske, Egervár, Gersekarát, Hagyárosbörönd, Halastó, Kispáli, Körmend, Magyarszecsőd, Nagypáli, Sárfimizdó, Szarvaskend, Telekes, Zalaboldogfa, Zalaegerszeg, Zalaszentiván.

Ugyanakkor még nincsenek kiviteli tervek, amelyek elkészítése több év is lehet, amit aztán a közbeszerzés lefolytatása, majd maga az építkezés követ, nagyon homályos befejezési dátummal.

És mi van a Vas megyei gyorsforgalmi utakkal?

A Gulyás Gergely által említett Szombathely és Kőszeg közötti M87-es, valamint a Szombathely és Körmend közötti M86-os szakaszok sokkal jobban állnak.

Az előbbinek egyszer már majdnem nekiálltak a kőszegi szakaszon, de aztán a kormány 2022-ben az energiaválságra hivatkozva kihúzta őket a támogatási listáról.

Később újra visszakerültek a pikszisbe, ismét kiírták a közbeszerzést a kiviteli tervekre, amelyeknek éppen ezekben a napokban kell elkészülniük. Ha ez sikeresen megtörténik – és erre van esély –, akkor kiírják a kivitelezési közbeszerzést, és ha az is lezajlik, akkor kezdődhet az építkezés. Azaz – ha minden flottul megy – Vas megyének néhány éven belül két új gyorsforgalmi útja is lehet.

De minderre honnan lesz pénz?

Az ígérgetés ingyen van, de magát az építkezést már valakinek fizetnie kell. Honnan lesz erre pénze a kormánynak, ha üres az államkassza, és az uniós pénzek sem érkeznek?

Nos, nem lesz rá pénze.

Mindkét miniszteri bejelentés apróbetűs megjegyzései közé tartozott, hogy mind a zalai, mind a Vas megyei gyorsforgalmi utak építését koncesszióban képzelik el.

Mit jelent ez?

Azt, hogy nem az állam pénzén történnek majd az építkezések, hanem magántársaságok vállalják az építést és az üzemeltetést, cserébe viszont egy meghatározott ideig a működtetésből befolyó bevétel is az ő zsebükben marad.

A magáncégek elvileg ilyenkor hosszabb távra vállalnak kockázatot, mert ki tudja, hogyan alakul 10 év múlva a forgalom. De a gyakorlat azt mutatja, hogy a koncessziót elnyerő cégek jó vásárt csinálnak, miközben az állam jelentős bevételektől esik el.

Érdekes, hogy a Fidesz hatalomra kerülése után felülvizsgálta a korábbi kormány összes ilyen jellegű projektjét, és a többséget le is állította, ami kivásárlást jelent. Legismertebb talán az M6-os autópálya volt, de ebbe a körbe (PPP) tartozott például a szombathelyi egyetem fejlesztése is.

Azt is hozzá kell tenni, hogy ezeket a konstrukciókat gyakran lengi körbe a korrupció illata. Kevesen tudják például, hogy a magyar autópályák és autóutak többségét 2022 szeptembere óta két csúcs NER-milliárdos, Szíjj László és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKIF Zrt. fejleszti és üzemelteti. Ők 35 évre kapták meg a koncessziót, és eddig nagyon sok pénzt kerestek ezzel.

Kétségtelen, hogy a koncessziós megoldás akár fel is pörgetheti a Vas és Zala megyei gyorsforgalmi utak építését, viszont magában hordozza a politikából adódó bizonytalanságot is.

A képek forrása: Építési és Közlekedési Minisztérium (M86, M87 Vas megyei szakaszok), NIF-archívum (Körmend-Zalaegerszeg), Facebook/Balaicz Zoltán (lefújt M76-os)