Westmag.hu

Nyugat-magyarországi olvasnivaló

GazdaságHírekNyugati régió

Eladó a szombathelyi Pásztor Csárda is, cégestől, mindenestől (cáfolattal frissített)

A tulajdonosok tisztázták, mi okozta a félreértést.

Egyik ismerősöm hívta fel a figyelmemet, hogy eladó a szombathelyi Pásztor Csárda (a végén mindenképpen olvassa el a frissítést is).

A hirdetés a Heckenast Ingatlan oldalán jelent meg:

„Szombathelyen, az osztrák határhoz közel, 2000 m²-es telken bejáratott étterem céggel együtt eladó”

olvasható a rövid leírásban. És bár a szöveg nem nevezi meg a helyet, a leírás és a fotók alapján egyértelmű, hogy a Pásztorról van szó.

Az egységért és a cégért 150 millió forintot kérnek, amiről a részletek hiányában lehetetlen megmondani, hogy sok vagy kevés.

Az viszont biztos, hogy a Dolgozók útján (Olad) található étterem Szombathely egyik legismertebb vendéglátóhelye, amely az elmúlt évtizedekben jó hírnévre tett szert, főként a hagyományos magyar ételeket kedvelők körében népszerű.

Mielőtt félreértés történne, gyorsan szegezzük le, hogy egy étterem eladási szándéka nem jelenti annak bezárását, még csak bezárási szándékát sem feltétlenül: több olyan vendéglátóhely is működik a városban, amelyet már évek óta kínálnak eladásra.

Az eladási szándék mögött sok minden meghúzódhat, de az is igaz, hogy mostanában nem egyszerű vendéglátóhelyet üzemeltetni Nyugat-Dunántúlon, amelynek okait a Gekkó bezárása kapcsán gyűjtöttem össze:

  • A gyenge fizetőképes kereslet (ha több pénzünk lenne, nagyobb lelkesedéssel járnánk el vacsorázni).
  • A megváltozott életmód (pl. a házhozszállítás elterjedése).
  • A megváltozott ízlés (a fogyasztói piacra belépett fiatalabb generáció másként képzeli el az étkezést, mint amit a hagyományos éttermek nyújtanak).
  • Az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása. (Biztos ti is tapasztaltátok, hogy a szomszédos Burgenlandban a vendéglátásban szinte csak magyarok dolgoznak. Ez a munkaerő, szakmai tudás stb. hiányzik Nyugat-Dunántúlról.)
  • A kisvállalkozások működtetésének általános nehézségei (túladóztatás, bürokrácia, adminisztráció stb.).
  • A generációváltás nehézségei. (Az idősebb vendéglátósok olykor azzal szembesülnek, hogy nincs, aki átvegye tőlük az üzletet.)
  • Szombathely esetében mindehhez még hozzájön, hogy a lakók „otthonülők”, azaz nehezen mozdíthatók ki.

Ugyanakkor az is igaz, hogy vannak éttermek, amelyeknek – láthatóan – kimondottan jól megy.

Néhány nappal ezelőtt derült ki, hogy költözik a város egy másik ismert étterme is. A Fő téri Pannónia a Villa Pelikánban nyit ki néhány hét múlva.

Frissítés:

A cikk megjelenése után megkeresték a szerkesztőséget a a Pásztor csárda tulajdonosai. Egy beszélgetés során tisztáztuk, hogy jelenleg nem eladó a vendéglátóhely. A félreértést az okozta, hogy az ingatlaniroda nem törölte az azóta elévült hirdetést.

A tulajdonosok azt kérték, hogy a közleményüket változatlan formában adjuk közre. Ennek a kérésnek eleget teszünk.

A Pásztor csárda közleménye:

Azt mondják, akinek a halálhírét keltik, az sokáig fog élni.
Remélem ránk igaz lesz ez a mondás!
Az elmúlt néhány órában minden lehető csatornán értesítéseket kaptam, hogy azt olvasták, a csárda eladó.. Rémült hívások, megdöbbent dolgozók üzenetei és még rengeteg ember, akinek esküvőre, ballagásra, érettségi találkozóra és minden más alkalomra foglalása van nálunk. A csárda Facebook Messenger-ét már ki sem merjük nyitni, nem tudom egyesével megcáfolni a hírt.
Ezért megkértük a hírportálok szerkesztőit, hogy az ellenőrizetlen információ alapján írt cikküket a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban cáfolják.
Én itt és most szeretném biztosítani a vendégeinket, a csárda egyáltalán nem eladó. A belinkelt hirdetés kb. 20 éves, amit az ingatlanos nem törölt, valami hírvadász pedig kikukázott.
Köszönjük szépen jól vagyunk, dolgozunk továbbra is és várjuk a régi és az új vendégeinket.

Mindenkit ölelünk:
Mucke-Tóth Eszter
Szabó Péter
a Pásztor csárda tulajdonosai

mm

Józing Antal

1964-ben születtem Komlón, Pécsen voltam középiskolás, de főiskolás korom óta Szombathelyen élek. Megannyi munkahelyen megannyi mindent csináltam, leginkább tanítottam és újságot írtam. Négy évtizede dolgozom a médiában. Írtam papírba és elekronikusba, írtam nagyon kicsibe és nagyon nagyba, voltam szerény külsős és voltam komoly főszerkesztő. Mindig szerettem a magam útját járni.

Vélemény, hozzászólás?