Barna foltok, amelyekből sok van Szombathelyen és Zalaegerszegen, de egy sincs Győrben és Sopronban
Akár találós kérdés is lehetne, de inkább már az elején elárulom, hogy miről van szó.
A Lázár János-féle Építési és Közlekedési Minisztérium a közelmúltban tette nyilvánossá az úgynevezett Barnamezős Katasztert (BarKa), amely országos szinten első alkalommal veszi számba és teszi láthatóvá a fejleszthető ingatlanokat.
A közleményben azt írták, hogy három évnyi munkát tettek a projektbe.
A rendszer jelenleg több mint 3600, hivatalosan is elismert barnamezős ingatlant tartalmaz, és folyamatosan bővül. Az adatokat az önkormányzatok szolgáltatják, a bekerülésről pedig egységes szakmai szempontok alapján születik döntés.
A leglátványosabb része a digitális térkép, ami egyben adatbázis is.
A minisztérium szerint azért kellett gatyába rázni ezt a kérdést, mert Magyarország városaiban évtizedek óta együtt él a fejlesztési igény és a területpazarlás: azaz miközben elhagyott ipari területek, üres telkek állnak a települések belső részein, az elmúlt évtizedekben jelentős zöldterületek kerültek beépítésre. Budapesten mintegy 2500 hektár barnamezős terület található, országosan pedig közel 12 ezer hektár – olyan helyszínek, ahol az infrastruktúra nagy része már adott, mégis kihasználatlan.
A térképet bogarászva az derül ki, hogy zömüket egykori ipari vagy katonai területek alkotják.
„A BarKa-ban nyilvántartott területek valós versenyelőnyt kapnak. Ezeken a helyszíneken érvényesíthetők a TÉKA kedvezményes beépítési paraméterei, és a jövőben további gazdasági ösztönzők – akár adókedvezmények – is kapcsolódhatnak a barnamezős fejlesztésekhez” – írja a minisztérium, hozzátéve, hogy a rendszer nemcsak megmutatja a lehetőségeket, hanem előre tisztázza a kereteket is.
Ezek közül a legfontosabb talán az úgynevezett 5 kilométeres szabály, ami azt mondja ki, hogy
„a BarKa-ban szereplő barnamezős ingatlanok öt kilométeres környezetében új beépítésre szánt terület csak korlátozottan jelölhető ki.”
Hogy ez pontosan mit jelent majd a gyakorlatban, azt egyelőre nem lehet tudni, de az adatbázis segít kijelölni az elsődlegesen megújítható területeket, a lakosság számára pedig átláthatóbbá válik, hol és milyen irányban várhatók fejlesztések.
Szombathelyen és Zalaegerszegen sok ilyen van, Sopronban és Győrben egy sem
A térképre nézve feltűnik, hogy meglehetősen egyenletlen a fejlesztésre váró barnamezők elosztása.
Ha csak a Nyugat-Dunántúlt nézzük, akkor azt látjuk, hogy Szombathelyen meglehetősen sok barnamezőt jelöltek ki az egykori huszárlaktanyától kezdve a tejüzem területén át a Kossuth utcai Magellán-telekig, és Zalaegerszegen is bőven akad belőlük.
Ugyanakkor egyetlen egy sincs belőlük Sopronban vagy Győrben. Ami önmagában is érdekes, merthogy vannak jóval kisebb települések – például Szentgotthárd, Csorna, Répcelak stb. –, ahol viszont az önkormányzat számos ilyen területet jelölt ki.
A térképet itt tudja megnyitni, ha pedig még ennél is jobban érdeklik a barnamezők, itt tudja elolvasni az Állami Számvevőszék 33 oldalas elemzését.
