Westmag.hu

Nyugat-magyarországi olvasnivaló

KimozdulóKultúrveszély!Nyugati régió

Hogyan lesz penészből vagy vízvezetékből művészet? – Szombathelyi egyetemisták diplomamunkái az Új Irokéz Galériában

Péntek délutáni utazás egy párhuzamos univerzumba.


Egy Szombathely nagyságú városban szép számmal előfordulnak visszatérő kulturális események. Ezek közül jócskán vannak önismétlők is, amelyek felsorolásától szemérmesen eltekintenék. És vannak azok, amelyek hiába ugyanazok, mégis mindig mások. Alkalmasint nagyon mások.

Ez utóbbiak közé tartozik az ELTE SEK Vizuális Művészeti Tanszék végzős hallgatóinak diplomakiállítása, amelyet korábban a Szombathelyi Képtárban, újabban a jóval kisebb, de annál hangulatosabb Új Irokéz Galériában tartanak. Amikor tudok, elmegyek. Egyrészt mert a fiatalok üdítően kreatívok – különösen a művészet iránt érdeklődők –, másrészt megvan az a rossz tulajdonságom, hogy érdekel a képzőművészet, annak gyakorlatilag minden formája. Talán mert – az irodalommal és a zenével együtt – egy más univerzumba nyit kaput, amelybe jólesik néha katapultálni.

Péntek délután szerencsére elég sokan voltunk, akik katapultálni akartunk. Az is igaz, a megjelentek között jócskán akadtak szülők és családtagok is; ők talán megelégedtek azzal, hogy bekukucskáltak abba a bizonyos másik univerzumba. Az idei kiállítás címe „Sokszoros nézőpont”, amely – valljuk be – kevésbé ötletes és provokatív, mint a tavalyi „Anyukám nem érti, de büszke”, viszont kétségkívül igaz.

A végzősök idei tárlata nemcsak a nézőpontok sokszínűsége miatt más, mint a korábbi évek termése.

Teljesen visszaszorultak a hagyományos képzőművészeti formák, gyakorlatilag eltűntek a festmények, a grafikák, a fotók, a szobrok, sőt már a videóinstallációk is – ha vannak, azok csak a mű részelemei. Jellemzőbb, hogy a hallgatók egy-egy hétköznapi tárgyból vagy jelenségből indulnak ki, és azokat lényegítik át művészetté, jellemzően igen kreatív megközelítéssel és szabad gondolkodással. E varázslat nyomán válik művészetté egy penészgyűjtemény, egy hangszer, egy társasjáték, a törzsi tetoválás vagy az épületgépészeti elem.

Az első pillantásra meghökkentő és érhetetlen művek azonnal kitárulkoznak, mihelyt elolvassuk a hozzájuk tartozó szöveget, amelyben a hallgatók értelmezik a diplomamunkájukat. Ezek az A4-es „használati utasítások” nemcsak az értelmezést segítik, de betekintést adnak az alkotók gondolkodásmódjába, világlátásába, valamint az alkotás és tanulás folyamatába. Feltűnő a fiatalok őszintesége.

A pénteki nyitóeseményen beszédet mondott Horváth Soma, a kultúráért is felelős alpolgármester, aki szerint bár nagyon különböznek az alkotások, közös nevező bennük az alkotók érzékenysége, felelősségérzete, és az a mód, ahogy a fiatalok reagálnak az őket körülvevő világra.

Lenner Tibor, az ELTE BDPK igazgatója arra kérte a látogatókat, hogy az alkotások mögött lássák meg a – néha gyötrelmes – alkotói folyamatot is, amelynek a hallgatókon kívül részesei voltak az oktatók, a család és a barátok is. Bordács Andrea esztéta, az ELTE BDPK Vizuális Művészeti Tanszék vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy ha valaki ambiciózus és elszánt, akkor nagy lehetőségek állnak az ezen a szakon végzett hallgatók előtt.

Kiss Bence, Bordács Andrea, Lenner Tobor és Horváth Soma

Erre példa a kiállítás nyitóbeszédét mondó Kiss Bence grafikus, a tanszék alumni hallgatója, aki jelenleg egy győri kommunikációs cégnek dolgozik, számos pályázaton és külföldi kiállításon vett részt sikeresen; illusztrációi megtalálhatók például a Liszt Ferenc reptér utashídjain. Kiss Bence arról beszélt, hogy bármennyire is hatékony és gyors a mesterséges intelligencia, nem tudja helyettesíteni az emberi őszinteséget, esendőséget és törékenységet, amely többek között ezekben a diplomamunkákban is megjelenik.

A képzőművészet iránt érdeklődők számára erősen ajánlott a tárlat felkeresése, amely sajnos csak rövid ideig, 2026. május 23. és május 30. között látogatható az alábbi időpontokban: szombaton 10.00–14.00, keddtől csütörtökig 14.00–18.00 (vasárnap, hétfő: szünnap).

Kiállítók: Antal Hajnalka, Boda Sándor, Bódi Flóra, Hess Klaudia, Jekkel Jázmin, Ladányi Laura, Málics Lilla, Molnár Ádám, Molnár Veronika Inez, Rátosi Brigitta, Somogyi Petra, Szalai Eszter, Zubor Dorka képi ábrázolás BA hallgatók.

Grafikai arculat: Hess Klaudia, az ELTE BDPK VMT hallgatója.

mm

Józing Antal

1964-ben születtem Komlón, Pécsen voltam középiskolás, de főiskolás korom óta Szombathelyen élek. Megannyi munkahelyen megannyi mindent csináltam, leginkább tanítottam és újságot írtam. Négy évtizede dolgozom a médiában. Írtam papírba és elekronikusba, írtam nagyon kicsibe és nagyon nagyba, voltam szerény külsős és voltam komoly főszerkesztő. Mindig szerettem a magam útját járni.

Vélemény, hozzászólás?