Westmag.hu

Nyugat-magyarországi olvasnivaló

GazdaságNyugati régió

Ennyi szolidaritási adót fizetnek a nyugat-dunántúli települések – De miért is?

Az adónemet 2017-ben vezették be, és nagyjából ugyanazt gondolják róla a kormánypárti és ellenzéki polgármesterek. Számokat mutatunk.

A karácsony előtti Magyar Közlönyben jelent meg Nagy Márton gazdasági miniszter rendelete, amelyben nevesítette azokat a településeket, amelyeknek 2026-ban úgynevezett szolidaritási adót kell fizetniük.

A dokumentum forintra pontosan megjelöli a négy részletben befizetendő összeget is.

A táblázat megyékre bontva tartalmazza a településeket, összesen 869-et a 3155-ből, ami azt jelenti, hogy az önkormányzatok 36 százalékának kell a pénztárhoz fáradnia és „feladni a csekket”.

De mi is ez a szolidaritási adó?

A hivatalosan szolidaritási hozzájárulás néven futó rendszert 2017-ben vezette be az Orbán-kormány azzal a céllal, hogy a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező városok bevételeiből a hátrányosabb helyzetű, kisebb vagy szegényebb önkormányzatokat támogassák egy adóképességen alapuló képlet segítségével.

Minden egyes győri lakos 100 ezer forinttal „szolidarít”

Az elmélet nem hangzik ördögtől valónak, akár meg is lehetne barátkozni vele, de a gyakorlat már kevésbé sikeres: még a kormánypárti településvezetők is kifejezik kritikájukat.

A probléma egyrészt az, hogy nem lehet tudni, mi lesz a pénz sorsa, mert benyeli a központi költségvetés, aztán vagy jó helyre megy, vagy nem. Ez utóbbira meglehetősen sok példát lehetne felhozni, de ezt a szálat most engedjük el.

Általános vélemény az is, hogy a szolidaritási adóként befizetett pénz nagyon hiányzik ott, ahonnan elvonták, ugyanakkor érdemben nem segít a szegényebb településeken.

Beszéltem olyan polgármesterrel is, aki magát a rendszert is alapjaiban kérdőjelezi meg, mivel a kevésbé szerencsés – vagy éppen kevésbé jól dolgozó – önkormányzatok segítése az állam feladata lenne, és nem a sikeres önkormányzaté.

Az érintett önkormányzatok akár büszkék is lehetnének egy magasabb összeg befizetésére, mondván ez annak a jele, hogy náluk jól mennek a dolgok, de a valóság az, hogy az érintett önkormányzatok az elvonást leginkább központi sarcként élik meg, amelynek legfőbb célja a kiürült állami kincstár feltöltése.

Mennyi pénz folyik be ebből a költségvetésbe?

Habár a Magyar Közlönyben évről évre közzéteszik, hogy melyik településnek mennyit kell befizetnie ezen a jogcímen, a táblázatban nincs feltüntetve, hogy összesen mekkora összeg folyik be a központi költségvetésbe.

Nem is volt olyan könnyű hiteles információhoz jutni, de végül megtaláltam Berczik Ábel helyettes államtitkár novemberi, az egri Önkormányzati Költségvetési és Adókonferenciára készült ppt-prezentációját, amelyben az áll, hogy a 2025-ös bevételeket 360,1 milliárd forintban határozta meg a kormányrendelet, míg a 2026-os összeg 403,8 milliárd.

Ez kétségkívül segít a központi költségvetésen, ugyanakkor mégiscsak relatív. Ennyi pénz például arra elég, hogy összekössék Esztergomot az M1-es autópályával, vagy – ha úgy tetszik – nagyságrendileg összehasonlítható azzal a pénzzel, ami „eltűnt” a Magyar Nemzeti Bankból. Ebből a szempontból valóban megkérdőjelezhető, hogy egyensúlyban van-e a mérleg két nyelve: a központnak számító bevétel és az önkormányzatoknak okozott probléma.

Nyugat-Dunántúl számai

Az országos helyzettel több sajtótermék is foglalkozott, legalaposabban talán a Telex.

Én most csak a nyugat-dunántúli települések számait néztem meg közelebbről.

A megyei jogú városok mindegyike többet fizet, mint az előző évben.

Győr esetében 600 millió forint az emelkedés, de arányaiban ez „csak” 5 százalékot jelent. Szombathelyen és Nagykanizsán 9 százalékkal emelkedett a „hozzájárulás” egy év alatt, Sopronban és Zalaegerszegen ennél is jobban, 12, illetve 13 százalékkal.

Ha megnézzük az egy lakosra jutó elvonás összegét, jól látszik, hogy milyen komoly terhet jelent a szolidaritási adó.

Győr minden egyes lakója – beleértve a gyerekeket és a nyugdíjasokat – 100 ezer forinttal segíti jobb esetben más településeket, rosszabb esetben a csehül álló központi költségvetést.

Szolidaritási adót fizető önkormányzatok Győr-Moson-Sopron megyében (2026)

Győr13138 569639
Beled105 060 503
Csorna265 779 202
Fertőd41 496 874
Fertőszentmiklós216 257 609
Jánossomorja390 806 954
Kapuvár170 875 372
Lébény197 943 077
Mosonmagyaróvár1 734 237 636
Pannonhalma3 927 931
Sopron1 815 489 331
Tét6 661 747
Hegyeshalom153 705 727
Nagycenk10 918 770
Szany51 794 697
Abda73 049 239
Ásványráró10414516
Babót3 700 718
Bogyoszló1 120 554
Bőny43 316 947
Dunakiliti133 428 306
Enese48124 778
Fertőendréd432 830
Fertőszéplak71 082 846
Gönyű654 570 591
Győrladamér69 273 863
Győrsövényház11 559 544
Győrújbarát40 261 412
Halászi40 543 308
Hegykő1 744 491
Ikrény22 206 632
Kimle35 608 950
Kisbajcs13 940 904
Kisfalud6 371 089
Kópháza16787 417
Kunsziget189 392 507
Levél68 096166
Lipót27 522 883
Lövő201 496116
Mezőörs79145 379
Mosonszentmiklós2 310 566
Mosonszolnok334 442 486
Mosonudvar17 296079
Nagyszentjános20 905 958
Nyúl34 565 569
Pér2 024 355
Pereszteg9 036635
Petőháza552 699
Rábapatona9 794 525
Sopronhorpács65 372 996
Sopronkövesd179 088442
Tényő27 506 021
Töltéstava56159 094
Vámosszabadi835 024

Szolidaritási adót fizető önkormányzatok Vas megyében (2026)

Szombathely4 188 282 980
Bük748 805 284
Celldömölk279 231 610
Csepreg12 521 170
Jánosháza45 127 622
Körmend361 154 615
Kőszeg5 655 284
Répcelak168 594154
Sárvár922 657 731
Szentgotthárd600 701 524
Vasvár137 897187
Vép45 540 591
Acsád195 035
Balogunyom3 070477
Csönge11 577 042
Gencsapáti6 414 982
Gersekarát34 744 089
Hegyfalu2 756691
Ikervár26 003 117
Jákfa22 433 599
Lukácsháza130 422 025
Ostffyasszonyfa13 698845
Oszkó10 698 076
Öl bő6 333 256
Rába híd vég28 251 741
Sárfimizdó2 930633
Szeleste28 723 934
Tömörd65 463 248
Uraiújfalu34188 921
Vaskeresztes67 295 995

Szolidaritási adót fizető önkormányzatok Zala megyében (2026)

Zalaegerszeg2 551 525 798
Hévíz279 556043
Keszthely422 006 597
Lenti162 431 583
Letenye79 864142
Nagykanizsa1 104 066139
Zalakaros113 763 833
Zalalövő38 052 470
Zalaszentgrót84 260426
Gyenesdiás9 202142
Vonyarcvashegy1 969 252
Alsónemesapáti17 773 560
Alsópáhok16 013 954
Bagód71 252
Bak23 046117
Bánokszentgyörgy4 407 671
Becsehely86151 404
Bocfölde11 984 092
Csesztreg42 114 072
Eszteregnye26 426 294
Felsőpáhok274 929
Gellénháza11 707 663
Kehidakustány2 778 924
Lovászi3 582 915
Nagylengyel10 233 916
Nagyrécse544 068
Nemesbük1 498 562
Nova39 894 732
Ormándlak4161 725
Ortaháza916 822
Pakod68 246
Pókaszepetk10616164
Pölöske28 072173
Pusztaederics8 952 024
Sormás6178 026
Söjtör11 647 834
Tófej19 064 713
Újudvar7 481 547
Zalabér276833
Zalacsány876 756
Zalaszentiván14 885 150
Zalavég1 922 479

mm

Józing Antal

1964-ben születtem Komlón, Pécsen voltam középiskolás, de főiskolás korom óta Szombathelyen élek. Megannyi munkahelyen megannyi mindent csináltam, leginkább tanítottam és újságot írtam. Négy évtizede dolgozom a médiában. Írtam papírba és elekronikusba, írtam nagyon kicsibe és nagyon nagyba, voltam szerény külsős és voltam komoly főszerkesztő. Mindig szerettem a magam útját járni.

Vélemény, hozzászólás?