Kanizsai Dorottya, a „divatmodell”, aki erősíti Baranya és Vas megye közötti tengelyt
A siklósi várban is belefutottam a hölgybe, akihez majdnem családi kapcsolat fűz.
A közelmúltban a siklósi vár emeleti helyiségeit róttam (erről majd később), amikor az egyik ablakmélyedésben egy korabeli, tetszetős és drágának tűnő ruhákba bújtatott hölgy „álldogált”.
„Kanizsai Dorottya ruházata” – olvastam a közelébe helyezett falitáblán, amely tájékoztatott az akkori divatról, és részletes leírást adott a ruhadarabokról.
„Az öltözet két, a korszak divatját igen meghatározó terület, Burgundia és Itália hatásait hordozza magán. A fejdísz hernyóselyem bársony, amely virágdíszekkel és folyami gyöngyökkel ékesített. Alatta apróbb folyami gyöngyökkel rátétezett, aranyszállal átszőtt zsinórháló tartja össze a kor szokásainak megfelelően kontyba rendezett hajat. A növénymintás brokát felsőruha alatt darázsolt, gyöngyös nyakú, rendkívül finom, bő lenvászon ing kapott helyet. A derékvonalat követő ruha hátul fűzött zsinórozással záródik, szoknyarésze itáliai festett hernyóselyem bársony. A ruhaujjak az éppen akkor divatozó puffos–hasított stílusban készültek, és egészen az ujjakig fedik a kézfejet is. A lábakat elfedő szoknyarész alá egy fehér selyem alsószoknya került, a lábbeli hasított „medvetalpú” bőrsaru, amely alá térdig érő vászonharisnyát vettek.”
Oké, de mi a fenét keres Kanizsai Dorottya mint „divatmodell” a siklósi várban? – tettem fel a kérdést. Bevallom, nem erősségem a középkori történelem, és most zavart, hogy nem tudom magamtól a választ.
Kanizsai Dorottyát eddig egyértelműen Vas megyéhez kötöttem, annál is inkább, mert a róla elnevezett szombathelyi gimnáziumba nem kevesebb mint négy hölgy járt a családomból.
Az említett információs tábla másik fele erre a kérdésre csak rövid és kissé elnagyolt választ adott, így magam próbáltam utánajárni ennek a roppant fontos kérdésnek.
Kanizsai Dorottya születésének idejét 1490 körülire teszi a szakirodalom, de a helye ismeretlen. Az viszont biztos, hogy két férje volt, és mindkettő nádori rangot viselt (gyakorlatilag a király utáni legfontosabb méltóság az országban). Ő maga is rangos, vagyonos család gyermeke volt, apja soproni ispán.
Első férje Geréb Péter. Ha hihetünk az évszámoknak, ekkor ő még szinte gyerek volt, de a rövid házasság boldognak tűnt egészen Geréb Péter 1503-as haláláig.
Ezután ismerkedett meg Perényi Imrével, akinek ez már a második házassága volt, és akiről jóval több feljegyzés maradt fenn. Történetesen ő is nádor volt, és 1515-ben költöztek be a siklósi várba. Ez a házasság sem tartott sokáig: Perényi 1519-ben meghalt, az első házasságából származó két fia pedig Kanizsai Dorottyára maradt. Ők mellesleg nem voltak sokkal fiatalabbak, mint a vár úrnője.
Kanizsai Dorottya saját címert kért és kapott a királytól, ami abban a férfiközpontú időben meglehetősen szokatlan volt.
A korabeli források szerint több nyelvet beszélő, művelt és kellemes személyiség volt, aki adott a divatra. A nemesek előszeretettel adták lányaikat a szárnyai alá tanulásra és nevelésre.
Aztán jött Mohács (1526), és a csatatéren elesett az idősebbik nevelt fia, Perényi Péter, aki fiatal kora ellenére már nagyváradi püspök volt.
Kanizsai Dorottya elindult a csatatérre (Siklós és Mohács nincs messze egymástól), hogy megkeresse a holttestet, amit meg is talált. De 400 segítőjével nemcsak őt, hanem a többi elesettet is eltemette.
Még egy évig maradt Siklóson, aztán a török veszély miatt Németújvárra, majd Sárvárra költözött udvartartásával, hogy az elhunyt testvérének gyermekeit gondozza. Itt hunyt el, és itt temették el 1532-ben, de halálának körülményei nem ismertek – és még ekkor is fiatal volt.
Nevét több iskola is viseli, legismertebb talán a már említett Kanizsai Dorottya Gimnázium.
Sokáig virágozzék a Baranya és Vas megye közötti – megbonthatatlan – kapcsolat.
Aki még több részletre kíváncsi:
A szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnázium a névadójáról (innen további linkek nyílnak)
Egy siklósi általános iskola a névadójáról
